Dr. Baranyai László, fénykép

Dr. Baranyai László

 

Alkalmazott informatika 2019

4 nappal ez előtt, |

 

Az „Alkalmazott informatika” című tantárgyat elsőéves mérnökhallgatóknak tanítom. Ezen belül számítógépes műszaki rajz (CAD) alapjaival és táblázatkezeléssel foglalkozunk. Az idei 166 fő diák kellően nagy minta, a két képzés és az oktatásszervezés elegendően összetett, hogy vizsgáljam az eredményre gyakorolt hatásukat. A rendszeres elemzéseimnek az a célja, hogy ellenőrizzem, mindenki kiegyenlítetten, azonos esélyekkel indulhat. A számításokat r-projekt rendszerben és RStudio felületen végeztem.

Értékelés

Az összesen 166 fő létszámú évfolyamokból végül 158 fő szerzett gyakorlati jegyet. Az átlagos eredmény 3,65 (szórás = 1,145). Alapvetően jó jegyeket szereztek a diákok. Kettő vizsgafeladatot oldottak meg a félév során és azok átlaga – a félévi teljesítmény kerekítésével – adta a végső gyakorlati jegyet. A végeredmények eloszlását az alábbi grafikon mutatja be.

Gyakorlati jegyek eloszlása
Gyakorlati jegyek eloszlása

A diákokat 10 csoportra osztottuk, max. 22 fő/csoport létszámmal. A csoportok eredményei hasonlóak, ANOVA F = 1,37. Ha figyelembe vesszük a diákok képzési programját, a terembeosztást és a gyakorlatok időpontját, akkor egyedül a gyakorlatok napja (hétfő vagy kedd) mutatott gyenge befolyást a végeredményre F = 4,18 (p<0,05). Amikor az egy napon belüli időpontokat hasonlítottam össze, kiderült, hogy a nap elején jobb eredmények születtek, mint a vége felé (F = 12,28; p<0,001). A gyakorlati jegy alkotói közül pedig a számítógépes műszaki rajz feladat hatása jelent meg benne. A CAD jegyek időpontonkénti átlagát és 95% konfidencia intervallumát a következő grafikon mutatja be.

CAD jegyek változása időpontonként
CAD jegyek változása időpontonként

Megfigyelhető a fenti grafikonon, hogy a későbbi időpontban rajzolók átlaga romlott. Fokozatosan csökkenő átlagokat látunk és közben a konfidencia intervallum is szélesedett. A szórások monoton növekedését tapasztaltam, 0,65-től 1,03-ig. A tapasztalat azt mutatja, hogy a későbbi órák népszerűbbek a reggelieknél, azonban látható, hogy a diákok korán frissebbek voltak. Összességében az első feladat eredményeinek köszönhetően a félévi gyakorlati jegyek átlagán is megmutatkozott az időpont hatása, de emellett sem a képzés (F = 1,48) sem a helyszín (F = 1,50) nem gyakorolt jelentős befolyást.

A félévi részeredmények korrelációjából kiderült, hogy az első és második feladat eredményei függetlenek (r = 0,119). A kettő feladat közül érdekes módon inkább a második eredménye korrelál jobban a gyakorlati jeggyel (r = 0,887). A teljesítményt negatív módon befolyásoló tényezők között sikerült sorrendet felállítani:

  1. hiányzások a gyakorlatokról (r = -0,479)
  2. sikertelen és nem pótolt gyakorlatok (r = -0,264)
  3. sikertelen de pótolt gyakorlatok (r = -0,113)

Ha minden negatív tényezőt összesítünk, akkor a gyakorlati jeggyel megfigyelt korrelációjuk r = -0,518 (Pearson).

Összességében jól sikerültek a feladatok, a diákok közül 91 fő (57,6%) ért el legalább jó(4) eredményt. Az elemzésekből látható, hogy a diákok csoportválasztása egyedül a gyakorlatok időpontjával volt hatással a végeredményre. Sem a képzési program, sem a terembeosztás nem befolyásolta a gyakorlati jegyet. A félév elején tapasztalt eltérések a félév végére eltűntek, a diákok közel azonos színtű jó teljesítményt nyújtottak. A hibákat jellemzően figyelmetlenség okozta. Gratulálok az eredményekhez!

 

« Régebbi