Dr. Baranyai László, fénykép

Dr. Baranyai László

 

Elektrotechnika dolgozat 2017

Nov 18, 07:36 AM, Kimutatás | Beszámoló

 

Az idei évben új módon osztottuk be a félévet, kísérleti jelleggel. A diákok a félév elején teljesítették a mérési gyakorlataikat, amelyet közvetlenül követett a gyakorlati beszámoló, majd a félév végén írták meg dolgozatukat a megajánlott jegyért. A kései dolgozat előnye, hogy a megszerzett többlet pontok egyetlen dolgozathoz adódnak és növelik a jó jegy esélyét. Az adatokat most is az R-project programmal dolgoztam fel.

Dolgozat eredmények

A dolgozat opcionális volt – nem kötelező ZH – amellyel a diákok megajánlott jegyet szerezhettek. Összesen 122 fő írta meg és kívánt élni a lehetőséggel. A dolgozat eredményeinek (jegy) átlaga 2,689 és szórása 1,114 lett. Egy elméleti tesztsort és három számítási példát kellett teljesíteni. A minimális teljesítés határa 21 pont volt. A dolgozat pontjaihoz hozzáadódtak a félévi extra teljesítménnyel megszerezhető 5+3+5 = 13 bónusz pont és 8 pont a szeminárium kiugrókkal. Ezekkel a félév során legjobban teljesítő diák 18 pontot gyűjtött össze. A pontszámok eloszlását az alábbi ábra mutatja be, ahol a függőleges piros vonal jelzi az elvárt 21 pont határát:

Pontszámok eloszlása
Pontszámok eloszlása

Az elért eredmények alapján 104 fő (85,25%) jogosult megajánlott jegyre. Elméleti kérdés is volt a dolgozatban, ezért nem szükséges külön feladat vagy vizsga az elméleti tudás ellenőrzéséhez és a megajánlott jegy azonnal bekerült a Neptun rendszerbe (érvényes félévi aláírás esetén). Az elméleti kérdéssor az előadások anyagából készült, a feladatok közül kettő pedig nagyon hasonlított a gyakorló példákra. Az évfolyam átlagos teljesítése 58,72%. Született maximális pontszámú dolgozat, de szerencsére nulla pontos nem (min. 4 pont). A teljesítés megoszlását feladatok szerint az alábbi ábra mutatja be, ahol a piros vonal jelzi az elvárt 21 pontot:

Teljesítés feladatok szerint
Teljesítés feladatok szerint

A variancia analízis szerint is jelentős eltérés található a feladatok teljesítése között (F = 53,9) amely a harmadik feladatnak köszönhető. Voltak azonban akiknek az is sikerült, gratulálok! Az elmélet és az első (kondenzátor) feladat sokaknak jól ment. A harmadik példa is sikeresnek mondható, bár ott sokkal nagyobb volt a szórás.

Természetesen idén is ellenőriztem az ülésrend hatását a végeredményre. A sor és oszlop pozíció nem befolyásolta a végeredményt, azonban sorok és oszlopok között eltérő mintázatot fedezhetünk fel (F = 4,983). Az ülésrend szerinti eredményeket az alábbi ábra mutatja be, ahol a kör mérete jelzi az osztályzatot:

Dolgozatok eredménye ülésrend szerint
Dolgozatok eredménye ülésrend szerint

Úgy tűnik, hogy van néhány lokális tudásközpont, de az is látszik, hogy a dolgozat időkerete és a felügyelet nem engedték az együttműködést. Összességében a dolgozat jól sikerül és sok megajánlott jegy született. A gyakorlati beszámoló és a dolgozat eredménye közötti korreláció alacsony (r = 0,2145) ami azt is jelzi, hogy a két erőpróba más jellegű tudást igényelt. Aki javítani szeretne vagy kötelező vizsgázzon, már megtekintheti az időpontokat. A félév átszervezése szerintem bevált, a diákok teljesítményét jobban mérhetjük az egész féléves munka alapján, mint egy kampányidőszakban nyújtott szóbelivel. A tanulók a félév során átlagosan 6,13 bónusz pontot gyűjtöttek. A sikeres teljesítéshez gratulálok!

 

 

comments powered by Disqus

 

Banggood reklám