Az előző félévben harmadik – és egyben utolsó alkalommal – egy dolgozatot írtak a diákok elektrotechnika témakörben. A tantárgy jövőre ipari méréstechnika címmel és új tartalommal folytatja pályafutását. A diákokat próbáltam rávenni, hogy a félévi munkájukkal szerezzék meg megajánlott jegyüket. A félévi bónusz pontokat beszámítottam a dolgozatba. Véleményem szerint ez reálisabb képet ad a tudásukról, mint a kampányszerű vizsgázás. Az adatokat R-project programcsomaggal dolgoztam fel.
Elemzés
A dolgozatot összesen 99 fő írta meg. Az elérhető 50 pontból 15 pont elméleti tesztre, 35 pont számításra adható. Az 50 pontból 21 pont (>40%) szükséges az elégséges(2) osztályzat eléréséhez. A félév során 4 db számítási gyakorlaton egyenként 2 pontot kaphattak a helyes megoldást bemutatók. Ezen felül plusz feladatok is előfordultak, főként az előadásokon elhangzott kérdések formájában. A legtöbb bónusz pontot gyűjtő diák 12 pontot szerzett. Az extra pontok átlaga 2,172 és szórása 2,572 volt. A diákok 25%-a ért el több, mint 4 bónusz pontot. Mivel mérnökök lesznek, ez intő jel. Összességében tehát 62 pontot is szerezhettek a diákok, miközben 21 pont kellett az elégséges eredményhez. A dolgozatok átlaga 2,47 lett, szórása 1,03. A következő ábra mutatja be a pontszámok eloszlását, ahol a függőleges piros vonal jelzi a 21 pont határértéket.
Dolgozat pontok eloszlása
Az összesített pontszámok 10 és 53 között alakultak, a kvartilisek Q1 = 23 és Q3 = 33. A kis átlag ellenére az évfolyam döntő többsége sikeresen teljesítette a dolgozatot és megajánlott jegyet szerzett. Mindössze 18 fő (18,18%) írt sikertelen dolgozatot. Megvizsgáltam az A és B csoport hatását a jegyekre, de az ANOVA teszt nem igazolt szignifikáns eltérést F = 2,55. Még ennél is kisebb mértékű volt a tanulócsoport befolyása a végeredményre (F = 2,35). A tanulócsoportok között látható némi eltérés, de igen nagy szórást is mutattak. A következő ábra tanulócsoportonként mutatja be az elért eredményeket. Piros vonal jelzi az elégséges határát. Az első csoport mediánja esett a határra, a többiek felette voltak. Habár az utolsó csoport mediánja látványosan mások felett alakult, a szórás miatt mégsem mondható jelentősnek a csoport jobb eredménye a többiekhez képest.
Dolgozatok pontszáma csoportok szerint
A dolgozat eredményét nem befolyásolta az ülésrend (F < 0,4). A koordináták szerint nem látható egyértelmű mintázat. Foltokat – helyi tudásközpontokat – fel lehet fedezni, de azok elhelyezkedése véletlenszerű. A következő grafikon a megszerzett jegyeket mutatja ülésrend szerint.
Dolgozatok eredménye ülésrend szerint
A fenti ábrán a körök mérete jelzi a megszerzett jegyet. Egy pozícióhoz két kör tartozhat a terem bal és jobb oldala szerint. A feladatok egyedi értékeléséből látható, mire készültek a diákok. Az elméleti teszt maximum 73,33% teljesítést ért el, átlaga 43,31%. A feladatok közül az egyenáramú hálózat sikerül jobban. Annak a feladatnak volt tökéletes megoldása és az évfolyam átlaga 54,04%. Ezt követte a kondenzátor példa, amelynek szintén volt tökéletes megoldása, de az átlag csupán 22,37%. A legrosszabb eredményt a villanymotor számítás érte el 16,92% teljesítéssel (50% maximum). Úgy tűnik, hogy a legnehezebb feladatra készültek inkább, ennek korrelációja a végeredménnyel r = 0,7746. A dolgozat jegye és a gyakorlati beszámoló (mérési feladatra kapott értékelés) között nem találtam szoros kapcsolatot (r = 0,1406).
Összegzés
A dolgozat mindent egybe vetve jól sikerült, lett 3 jeles (3,03%) és 13 jó (13,13%) megajánlott jegy. A számolási példák eredménye azt mutatja, hogy ha akarnak, fel tudnak készülni a diákok. A félévi teljesítményük ennek tükrében egyéb elfoglaltságaikat jelzi, többségük nem fordított sok energiát a bónusz pontok gyűjtésére. Örömteli, hogy a számítási feladatokban volt tökéletes megoldás. Az elemzések azt jelzik, hogy nem volt olyan külső tényező, amely mérhető módon befolyásolta volna a végeredményt. Véleményem szerint a megajánlott jegy jól tükrözi a diákok tudását és ez a teljes félévi munkán alapul. Gratulálok az elért eredményekhez!